Pont ma egy éve döntöttem el hogy változtatok és átformálom a testem és akkor még nem tudtam, de ezáltal az életem is. Így visszatekintve rengeteg minden történt és egy percig sem bántam meg hogy belevágtam, sőt. Sajnálom, hogy nem tettem meg előbb. Ebben a bejegyzésben az elejétől a végéig időrendi sorrendben láthattok fotókat. Azt sajnálom csak, hogy az a rengeteg szelfi amit a folyamat alatt csináltam, és nem került ki sehova-tehát utólag nem tudtam lementeni-, egy ellopott telefon és egy tönkrement laptop miatt örökre elvesztek. 🙁
Itt az ideje hogy őszintén leírjam mi zajlott az elmúlt egy évben. Tavaly nyár végén-ősszel egy elég rossz periódusom volt és se edzeni nem volt lehetőségem, se rendszeresen, egészségesen enni. Így maradtak a gyorskaják, mozgásszegény életmód, hetente legalább három egész estés alkoholizálás persze hajnali hamburger és sültkrumpli zabálással megspékelve. Tudtam hogy ez így nem lesz jó, eleinte nem is láttam a következményeket csak néhány hét elteltével éreztem hogy bizony szűkebbek lettek a ruháim, már nem olyan a testem mint volt. Mondhatom, saját magamon tapasztaltam meg hogy az egészségtelen életmód mennyire megviseli a testet, tönkreteszi az alakot, és van akik nem csak pár hónapig élnek így hanem egész életükben, ez számomra abszurd! December elsejétől kezdve úgy döntöttem hogy változtatok az életemen és egy testépítő barátom tanácsait meghallgatva elkezdtem a testépítő étkezést és edzéseket. Eleinte nehéz volt. Nehéz volt az hogy ha elmentem valahova nem ehettem azt amit akartam, már voltak szabályok miket lehet és mit nem. Már nem lehetett heti három-négy alkalommal bulizni és főzés közben sem szabadott kibontani egy üveg bort a vacsora mellé. Már nem lehetett édességet vagy sós nasikat enni akkor amikor akartam. Amíg ezeket csináltam azt hittem hogy úgysem fog meglátszani az alakomon hiszen előtte évekig edzettem, többnyire egészséges ételeket ettem, üdítőket évek óta nem ittam csak vizet, de sajnos meglátszott. Nem csak az alakomon, a bőrömön is! Szerencsére én még nem eszméltem túl későn, és azt hiszem mindenkinek vannak olyan pontok az életében mikor válaszút elé kerül hogy folytatom így tovább, vagy egy határozott döntéssel változtatok?
Az emberek többsége nem változtat, éli tovább az életét akkor is, ha tisztában van azzal hogy rossz úton jár. Változtatni rohadt nehéz és nem fogok hazudni. Nem fogom azt mondani hogy a folyamat minden egyes perce öröm és boldogság volt, mert nem. Mikor ott állsz egy bolt kirakata előtt és nem a táskákat vagy cipőket bámulod hanem a péksütiket meg a csokikat (amiket egyébként nem is annyira szeretek) és szinte érzed ahogy folyik a nyálad, mikor nézel egy filmet és pizzát esznek benne, neked meg natúr, száraz puffasztott rizs van a kezedben, vagy mikor beleharapnál egy jó szendvicsbe de csak a zabkása jut fehérjeporral. Mikor elmész szórakozni és csak mentes vizet iszol egész este, vagy ha be is vállalod hogy megtöröd a diétát és „lazítasz’” néhány por bor mellett majd másnap olyan beteg vagy-azok után hogy hónapokon át tisztítottad a szervezeted és sokként éri az alkohol-,hogy megfogadod hogy soha többet nem iszol. Így fogok élni ezek után? Nem fogok tudni meginni pár pohár bort és jól érezni magam? Alkohol nélkül is jól tudja magát érezni az ember csak épp az már nem olyan. Én mindig is szerettem az egész hangulatát annak hogy beültök valahova, megisztok pár pohár bort, vagy főzés közben kinyittok egy üveggel és elkortyolgatjátok. Azonban ha diétázik az ember ilyeneket nem lehet csinálni, hiszen már van tétje annak ha iszol. Nem teszed tönkre egyetlen görbe estével az összes addig elért eredményt, de ott van a stressz hogy tudod, ez nem jó a testednek és emiatt lazítani sem tudsz és az egész amiért elkezdtél inni-hogy jól érezd magad, felszabadulj, lazíts-igazából nem is valósul meg.
Egy új életsítlust veszel fel a diéta miatt ami nehéz lesz, és talán egy kicsit magadnak valóvá is válsz. Hiszen az egy dolog hogy te életmódot váltasz, de a környezeted nem fog. A testvéreid, a barátaid, a kollégáid, a családod továbbra is az egészségtelen életmódukat fogják folytatni és pont tesznek rá hogy neked rossz végignézni ahogy a kedvenc paprikás szalámidból falatoznak az orrod előtt. Beleszagolsz ugyan, hiszen az illatban nincsenek kalóriák, de szomorúan veszed tudomásul hogy neked ma estére is csak a főtt tojás, a saláta és száraz marhahús a kosztod. Egy idő után már nem akarsz eljárni sehova, hiszen mindenhol csak a kísértésnek vagy kitéve. Inkább otthon maradsz, vagy naponta kétszer is elmész az edzőterembe csak hogy úgy érezd csinálsz valamit. Minden ismerősöd hülyének néz amiért nem vagy képes megenni velük egy sütit vagy inni egy koktélt. „Ettől nem lesz semmi bajod!” Hangoztatják, és képtelenek megérteni, hogy de, igenis, lesz bajod, és ez a semmi az, ami megkülönböztet téged tőlük. Neked van egy célod, akaraterőd és kitartásod ahhoz, hogy ezt el is érd.
Eleinte nem láttam változást. Eleinte még úgy is éreztem hogy híztam, és a magamról folyamatosan készítettt fotók is ezt igazolták, vastagodtam. Ennek így utólag abban látom az okát hogy sokáig nem edzettem, sokat ettem, az izmok elkezdtek vastagodni a zsírréteg alatt. De kitartottam, mert tudtam hogy előbb-utóbb a felszedett zsírréteg-ami a növekvő izom felett volt-elkezd majd leolvadni és csak a száraz izom marad.. Így is lett. Az olyan fogyás a tartós és jó amikor növeled az izmot majd zsírt pucolsz, izomnövelés több, zsírvesztés kevesebb kajával lehetséges. Ha csak fogyasztod magad alacsony kalóriás diétával és aerob edzésekkel akkor ugyan lemegy a zsír, de nem marad alatta izom ami kiadja a formát, így löttyedt lesz a bőröd, mint egy üres tejeszsacskó. Már az életmódváltás elejétől kezdve ajánlott a súlyzós edzés, így az izom épül a zsírréteg alatt, ráadásul minél több izom van rajtad annál jobban égeted a zsírt ugyanis akin több izom van annak magasabb lesz az alapanyagcseréje is, ezáltal többet is ehet anélkül hogy hízna.
Mikor elkezdtem látni a változást már eltelt jó két hónap. Közben folyamatosan készítettem fotókat hogy nyomon tudjam követni az eredményeimet, mert tudtam hogy egyszer leszek olyan jó hogy megérje dokumentálni és örömmel fog eltölteni az előtte-utána fotók elemzése, hiszen ha nap mint nap eltelik te talán észre se veszed a változást a testeden, de a fotók segítenek megmutatni hogy van értelme annak amit csinálsz. Mikor az első oldalsó csíkokat megláttam a hasamon teljesen lázba jöttem hogy uramisten nekem ilyen is van, hiszen előtte bár csináltam én haspréseket, de ezek szerint a diéta meg a hasgyakorlatok se voltak elég jók ahhoz hogy leszedje a hasamról teljesen a zsírt és alatta kiadja az izmot. Ma már ott tartok hogy kockás a hasam.
Egyszer sem éheztem. Én tudom mi az éhezés mert volt már hogy úgy fogytam le hogy egyszerűen csak nem ettem, max ha már az ájulás kerülgetett, akkor. Hülye voltam, igen. (ennek már jó 10 éve) Az elmúlt 1 évben Minden napomat úgy töltöttem el hogy 5-6 alkalommal ettem, egészséges, finom ételeket. Sokat főztem magamra, vittem magammal dobozkában a kaját, mindig volt a táskámban valami harapnivaló és mivel látom az eredményt tudom, hogy jól csináltam, volt hogy akár 2 óránként bekaptam valamit. Pörög az anyagcserém, fitt, erős, egészséges vagyok, reggelente kipattanok az ágyból és végig így volt ez a folyamat alatt is, „éhes” voltam, menni akartam, csinálni, kelés után már mentem is az edzőterembe és farkaséhesen estem haza és tudtam hogy jó úton haladok, jól csinálom, és ez adott erőt ahhoz hogy kitartsak.
Voltak hullámvölgyek-például amikor elsírtam magam azon hogy még 4 hónap kőkemény diéta és heti 6-7 edzés után még mindig volt narancsbőröm-, na nem abból a szempontból hogy esetleg ne lett volna kedvem edzeni, mert fura, nem fura, ilyen egyszer sem fordult elő. Maga a tény hogy mehetek edzeni annyira tunningolt hogy eszem ágában se volt kihagyni egyetlen edzést sem, sőt volt olyan időszak mikor naponta kétszer mentem vagy nem tartottam heti egyetlen nap pihenőt sem.
A testem túledzettséggel reagált erre. Kicsit összeestem, fáradt voltam, túlhajszolt. Ekkor pihentem pár napot, ami alatt végig az járt a fejemben hogy „de nem bírom, menni akarok, csinálni!” de tudtam a józan eszemmel hogy muszáj pihennem mert csak rombolom a testem ha tovább folytatom. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, pláne ha annyira szereted csinálni és tényleg olyan szinten az életed része hogy magad sem hiszed el, de ez a legfontosabb. Mindent magam tanultam meg, nem fogta senki a kis kezem, magamnak kellett kitapasztalni mi a jó, mi a rossz a testemnek, a lelkemnek, a fejlődésemnek. Körülbelül a második hónaptól kezdtem el csaló étkezéseket engedélyezni magamnak és határozottan láttam hogy ezek megdobják a dolgot. Egy-egy ilyen kajálás heti egy alkalommal kifejezetten jó hatással van mind fizikailag mind mentálisan. Mikor megehetsz bármit amire fáj a fogad! Nekem ez általában hamburger vagy pizza volt, na meg sült krumpli mogyorószósszal (már maga a tény hogy mogyorószósszal eszem a sült krumplit gusztustalan, hát még ha leírnám hogy egyszer pizzát ettem „mellé” köretnek). Néha egy kis csokoládé is belefér! Volt, hogy úgy teleettem magam hogy rosszul voltam, de másnap ugyanolyan lapos hassal ébredtem fel mint szoktam, hiába hittem a tele pocakomra hogy ez így fog maradni és most elrontottam az összes eddigi eredményem. Egy „rossz” kajától még nem leszel kövér, ahogy egy „jó” kajától se fogsz lefogyni.
Érdekes út volt: két olyan sérüléssel ami baromi fájdalmas volt, de még akkor is mentem és csináltam-pedig pihentetni kellett volna-, és már csak akkor pihentem mikor megmozdulni nem bírtam. Az egyik egy vállficam volt (nem voltam orvosnál, nem biztos hogy kificamodott, de két héten keresztül úgy fájt hogy az ágyból felkelés is nehezen ment, és azt hittem lábazni attól még tudok, erőltettem, de még rosszabb lett) a másik a felhúzás gyakorlása közben egy deréksérülés ami szintén két hétre vett ki az edzésből. Még koránt sincs vége, még rengeteg célom van és motivált vagyok és egyelőre elképzelhetetlen számomra az a tény hogy ez a motiváció valaha is elfogyhat, úgy érzem megállíthatatlan vagyok! De ez lehet hogy csak a kezdet, mindenesetre egyelőre nagyon élvezem ezt az állapotot.
Szerintem sokan ott rontják el hogy pár hét alatt nem látnak semmi eredményt és azt hiszik nem működik, feladják. De ezt nem szabad így felfogni. Legalább annyi idő kell hogy helyrehozd a tested mint amennyi idő alatt elcseszted azt! Aki éveken át mekis kaján meg kólán élt nem értem miért várja el hogy néhány hét alatt megváltozzon a teste, ez nem így működik! Mint írtam, nekem is jó 2 hónap volt mire láttam a változást, és ez még inkább motivált arra hogy folytassam. Tudtam hogy jó úton haladok és meglesz az eredménye. Mérlegre az elmúlt 1 év alatt hónap alatt talán havonta egyszer álltam. Nem érdekel hány kiló vagyok, a tükörnek és a ruháimnak hiszek. A fotóknak, amiket magamról csináltam, és azoknak amiket más csinált rólam, hiszen egy tükörből fotózott képen mindig a legelőnyösebb formádat mutatod, de ha azokon a képeken is jól nézel ki amik random készültek, akkor igazi eredményt értél el.
A mai napig nem vagyok megelégedve magammal, de ez csak motivál és ösztönöz arra hogy igenis csináljam és ne hagyjam abba bár ez fel se merül bennem. Imádok edzeni, egészséges ételeket készíteni, és már nem attól érzem magam magabiztosnak és szexinek ha full sminkben miniszoknyában vonaglok egy diszkó bárpultjánál valami cukros koktélt szürcsölgetve hanem attól ha egy testresimuló edzőruhában, összekötött hajjal, smink nélkül, kesztyűben emelgetem a súlyokat. Erős lettem, nem csak testileg, lelkileg is: az az ember aki tavaly ősszel alkoholgőzbe és partykba menekült a valóság elől már nincs többé. Helyette mindennap teszek azért hogy egészséges, szép és elégedett legyek nem csak a külsőt, de a belsőt is megváltoztatja egy ilyen életmódváltás. Erre sokan legyintenek, de tényleg így van. Aki nem hiszi, próbálja ki!
Ugyanazokat ettem, csak a mennyiség volt más! Az, hogy fogysz vagy hízol a bevitt kalória függénye, de izmotéptíeni is tiszta kajákkal érdemes, ahogy zsírt veszíteni is, tiszta étkezés, csak kevesebb mennyiségben.
Az étkezés engem is érdekelne. Zsírégetéskor és utána az izom építéskor. Köszi! 🙂
Erdekes a cikk.
Hogyan etkeztel es mit tomegnoveles alatt es zsircsokkentes idejen?
Erdekes a cikk, kerdes: etkezes izomnoveles alatt es zsirvesztes alatt?